Kilátás a Székelykőről
Románia, Erdély, Toroczkó, Székelykő, Tordai hasadék 2012. október
Tavasszal voltunk itt, (487km Bp.-től, román nevén Rimetea) bekirándultuk a helyet és megtaláltuk a starthelyre vezető utat amiről a környékbeliek nem is tudtak.

A hegy túl oldaláról megy fel, az ott lévő Hidas (Podeni) faluból. De ezt akkor csak a hegyről néztük és nem jártuk az utat be a faluig, csak egy darabig. Ezért azt sem tudtuk hogy az utolsó három falut földúton kell átutazni. Ez nem csak időigényes volt, hanem a gps bevezetett olyan helyekre amin a mi autónk nem ment át, ezért ilyenkor vissza 10-20-30km és próbálkozás megint, egyre gyorsabban, mert közeledett a sötétedés. Aztán meglett az út amit tavasszal kinéztünk (van még egy, azt is fel kéne deríteni). Először egy nagy köves szűkület okoz gondot, majd kiszélesedik az út nagyon jó egy darabig. Valószínűleg kőfejtés miatt valamikor megcsinálták itt az utat simára, de ez már nagyon rég volt... Ezután volt a legnehezebb, ahol hátramenetben teljes gázzal, kissé csúsztatott kuplunggal, 5000-es fordulaton, kb. 5. kísérletre nagy nehezen túljutott az AUTÓ.

A kép nem adja teljesen vissza, de ez nagyon meredek egy két kerék-meghajtású autónak. Ha nincs kipörgésgátló, akkor nem lett volna esélyünk. Tehát ide 4 kerék meghajtású, kicsit magas aljú autó kell, ha legközelebb ide akarunk jönni repülni. Utána sima ügy egy tisztásig, ahonnan holnap már kicipelünk valamelyik részére a hegynek.
Reggel kirándulás fel, cipelés a csúcsra. Bencének az a pont tetszett ahol a sziklán egy helyen volt egy olyan rész amit mintha levéstek volna starthelynek és ez még a legmagasabb pontja is volt a hegynek. Egy hibája volt csak, hogy nem fújt rá a szél. De nem mentünk oda ahol szembe fújt, hanem vártuk inkább hogy megforduljon 4 órát, közben a szemben lévő starthelyről az ernyősök vígan repültek, majd megfordult a szél és nyitottunk. Itt amúgy valószínűleg akkor igazán jó, ha erre a helyre ráfúj a (Ny-i) szél.
Ezen a starthelyen kb.250m szintkülönbség csak, de nagyon termikes. A falu fölött, a mező és az erdő határán lévő sziklacsík tetejéről mentek. Sárkánnyal is alkalmas, csak 4 kerék meghajtású személyautó kell hozzá, vagy ordas cipelés. Onnan kb. 1000m-re
kerültek fel aznap, a Székelykő adott majdnem 2000-et.
A Székelykőre visszatérve ha nincs komoly szél akkor a délutáni nap megsüti a sziklákat (Ny-felé néznek) és megcsinálja a szembeszelet és ezután viszonylag késő estig lehet repülni és amikor már megnyúlnak a hegyárnyékok még azok is szakítanak ki buborékokat.
Ez a kép kb. 10 perccel leszállás után készült, tehát 20 perccel ez előtt még tekertem...
Másnap mentünk a Tordai hasadékot megnézni. Nem volt már ilyen szép az idő, de fel akartuk deríteni, mert oda simán lehet személyautóval felmenni, visszaszállni, és helyben csövezni.
Itt úgy néz ki a dolog hogy a hegyet valaki vagy valami ketté fűrészelte, majd egy picit széthúzta és így kialakult egy hasadék, amibe ugrálnak bele főleg a siklóernyősök. Elég nagy repülős (ernyős) élet folyik itt, nonstop tandem startok voltak amíg ott voltunk. A starthelyen felejtettem egy pici alkatrészt és egy jó fej román tandemező gyerek felkutatott engem, és utánam küldte...
Sárkánnyal viszont nem néz ki jól a lukban való leszállás, ezért az oldalsó földekre kell menni.
A szintkülönbség kb.100m, de a starthely alatt gyakorlatilag egy 200m-es sziklás szakadék van, ami nagyon jól adja a feláramlást. Gyakorlatilag egész nap ott volt az emelés. Aznap ha egy kicsit derengett a nap akkor a tandem ernyő 100-200m-t emelkedett, de mire mi repültünk teljesen beborult, nullázgatni így is sikerült egy kicsit.
http://www.xcontest.org/world/en/flights/detail:Endre/7.10.2012/11:17
Ide Dk-i szél kell, de az itt elég gyakran szeret fújni.
Aztán tűz haza...
A terep teljesen jó távrepülésre, van sík, vannak hegyek, néhol nehezen megközelíthető részekkel, de csak ahogy az máshol is van, itt sem rosszabb. Az üzemanyag mindig olcsóbb Romániában mint nálunk, az útdíj bagatel, a távolság sem nagy, érdemes lehet
pár napra lejönni zártpályázgatni Dk-i szeleknél, vagy megállni amikor megyünk a Fogarasra!